Török személynevek

A | B | C, CS | D, DZ, DZS | E | F | G, GY | H | I | J | K | L | M | N | O | Ö | P | R | S | SZ | T | U | Ü | V | X | Z

Rövidítések jegyzéke:


B. I.: K. O. E.: Bariska István: Kőszeg ostromának emlékezete
H. D.: E./B./T. u.: Hans Dernschwam: Erdély/Besztercebánya/Törökországi utinapló.
K. G.: T. H. M.: Kiss Gábor: Török Hadak Magyarországon című könyve
K. N. Gy.: Sz.:Káldy Nagy Gyula: Szulejmán című könyve
R. P.: DZS.: Randall Price: Dzsihád
T. L.: R, K, K, Az O. B.: Tardy Lajos: Rabok, Követek, Kalmárok az Oszmán Birodalomban című könyve.
V. D. Cs.: V. B.: Veress D. Csaba: Várak Baranyában
F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.: Fodor PálAz oszmán pénzrendszer 16. századi válságáról. Megjegyzések az 1585/89. évi leértékelésről

A

Abdulhamid szultán: I.: török uralkodó a XVIII. század második feléből. T. L.: R., K, K Az O. B.: 282. o.; 398. o. 25. lj.

Abdullah bin Abdullah el sehir Pervis effendi: anatóliai kádiaszker az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Abdullah: "Isten szolgája". Gyakori férfinév a török birodalomban. A keresztényből mohamedánná áttértek jellegzetes neve volt. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Abu Hasszun: marokkói trónkövetelő, aki a törökök segítségével jutott rövid életű uralomra Fez városában. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 405. o. 164. lj.

Adanai szandzsákbég: K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Ádeni emir: K-N. Gy.: Sz.: 152. o.

Ádeni sejk: K-N. Gy.: Sz.: 151. o.

Ahi Evren: a tímárok céhének legendás patrónusa. T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 110. lj.

Ahmed bég: babocsai szandzsákbég 1556-ban, aki megsebesült a vár ez évi ostromában. S. I.: Sz. és V.: 92, 104. o.

Ahmed bég: esztergomi szandzsákbég 1544-45-ben és 1555-ben. Forrás nélkül.

Ahmed bég: görösgáli szandzsákbég 1555-ben. Dervis, pécsi szandzsákbég testvére. Forrás nélkül.

Ahmed bég: I. Szelim szultán bátyja. Másik két testvére: Sehinsah és Korkud. 1512-13 áprilisáig Konya szandzsákbégje. I. Szelim szultán kivégeztette. K-N. Gy.: Sz.: 12, 14-16, 20-26, 31-32. o.

Ahmed bég: Jahjapasaoglu Mohamed pasa budai beglerbég testvére, az első székesfehérvári szandzsákbég 1544-től. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 71, 74, 75. o.

Ahmed bég: kapudán 1532-ben. B. I.: K. O. E.: 182. o.

Ahmed bég: nógrádi szandzsákbég 1562-ben. (Forrás: internetes anyag)

Ahmed bég: simontornyai szandzsákbég 1552-ben. (Forrás: internetes anyag)

Ahmed bég: szécsényi szandzsákbég valamikor 1560-ban, vagy előtte. Megvádolták, hogy gyáván megfutamodott az ellenségei elől. Ügyét Dervis szegedi szandzsákbég vizsgálta meg. Forrás: Internetes anyag.

Ahmed bin Musztafa kádi: az első kádi Székesfehérváron 1543-ban. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Ahmed Efendi: tolnai kádi. K-N. Gy.: Sz.: 116.

Ahmed kádi: mohácsi kádi, aki az 1583-1584. évi szekcsői.ejadódeftert elkészítette. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ahmed pasa: budai beglerbég 1601. év február 31-i és 1602. év július és augusztus havában, de biztosan máskor is. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ahmed pasa: második vezír 1522-től. Előtte harmadik vezír volt (pl. 1521-ben is.) 1523-ban lemond a második vezíri tisztségről, és augusztusban egyiptomi beglerbég lesz. Itt lázadást keltett és elszakította Egyiptomot az oszmán birodalomról. Ezután kivégeztette a szultán. K-N. Gy.: Sz.: 44, 56, 58-59. o.

Ahmed pasa: nagyvezír. (lásd Kara Ahmed pasa)

Ahmed pasa: negyedik vezír 1566-ban a magyarországi hadjárat idején. S. I.: Sz. és V. 143. o.

Ajasz pasa: bagdadi beglerbég (Irak beglerbégje) pl. 1544-46-ig. Káldy-Nagy Gyula: Szulejmán 153-154. o. és forrás nélkül.

Ajasz pasa: nagyvezír II. Szulejmán szultán korában. Korábban janicsáraga, anatóliai beglerbég, ruméliai beglerbég. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 162. o. 25. lj. Albán származású. (1482-1539) 1527-28-ban részt vett a magyar-török szövetség létrehozásában. 1529-ben részt vesz a magyarországi hadjáratban már mint második vezír. 1532-ben mint a szultán egyik legfőbb tanácsadója. Ekkor még mindig második vezír volt, de 1536-ban Ibrahim nagyvezír kivégzése után nagyvezír. Pestisben halt meg. 1532-ben Kőszeg ostromában jelentékeny szerepet játszott. B. I.: K. O. E.: 96. o.

Ak Semszeddin: K-N. Gy.: Sz.: 38. o.

Akhi baba: "akhik atyja", céh vezetője.

Aladin Zalcaa: "egy tekintélyes, magas rangú ember, a török császár előtt igen nagy becsben álló Aladin Zalcaa, akit a szultán a lengyel királyhoz küldött követségbe 1532-ben a magyarországi hadjárat idején. Az ajánlatot I. Zsigmond elutasította. B. I.: K. O. E.:98. o.

Alaeddin: Ahmed - I. Szelim bátyja - fia. K. N. Gy.: Sz.: 26. o.

Alaedin Kejkobád, III.: Szeldzsuk szultán. K. N. Gy.: Sz.: 10. o.

Alemsah bég: mentesei szandzsákbég 1501-ig. 1501-től 1503-ig, haláláig maniszai szandzsákbég. Forrás nélkül.

Ali Abdullah: az első szakasz parancsnoka szekcső várában 1529-ben. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ali Abdullah: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott.

Ali aga: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Ali aga: egy bizonyos Ali aga, aki az 1566-os szigetvári ostrom idején a várból kiütő végváriak fogságába került, kit ezután a várparancsnok azon melegében karóba vonatott. S. I.: Sz. és V. 171. o.

Ali al-Ala: a síita hurufi szekta tanait az oszmán birodalomban ő terjesztette. Sikerei főleg a bektasi dervisrendben voltak. T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 135. lj.

Ali bég: egyes források szerint az 1438-as erdélyi török betörés vezetője. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 143. o. 5. lj.

Ali bég: kodzsa ili-i szandzsákbég és főtüzérmester 1566-ben. Forrás nélkül.

Ali Cselebi: 1570. év február 5-étől viseli a kjatibséget dunaszekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ali cselebi: II Szulejmán szultán 1543-as magyarországi hadjáratában kapudzsi kethüda tisztséget viselte. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. c. könyve szerint ez az udvari testőrség parancsnokát jelentette. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 63. o.

Ali dizdár: Az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár parancsnoka. 50 akcsét kapott naponta. A kiaja Musztafa volt. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Ali Dzsemál Efendi: K-N. Gy.: Sz.: 107. o.

Ali Iszmáil: Az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár szertopcsiánja (a tüzérek parancsnoka). Napi 15 akcsét kapott. Helyettese Csákir. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Ali Musztafa: A tüzér Iliasz Musztafa szakaszparancsnok egyik embre. Lásd ott.

Ali müezzin: szekcsői müezzin. Forrás: Internet.

Ali pasa: egyiptomi beglerbég. A szultáni tanács Ali pasa egyiptomi beglerbégnek küldött egy utasítást 1552. július 28-án. Ebből megtudjuk, hogy az egyiptomi vezetést erősen aggasztotta a helyi pénz, a para külföldre vitele (nyilván Arábián át Indiába). Már korábban azzal a javaslattal fordult Isztambulhoz, hogy ennek megakadályozására (harice gitmemek içün) "hetven dirhem ezüsthöz harminc dirhem rezet kellene keverni", azaz minden 100 dirhem alapanyag 70% ezüstöt és 30% rezet tartalmazzon. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Ali pasa: nagyvezír. K-N. Gy.: Sz.: 21. o.

Ali Portug bég: nikodémiai szandzsákbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején, portugáliai származású. A várok ostromában tapasztalt s hadi műszaki ismeretekben járatos. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143, 155-157, 165. o.

Ali Portuk bég: karli-ii szandzsákbég 1566-ban. Forrás nélkül.

Ali: A negyedik kalifa. K-N. Gy.: Sz.: 16. o.

Ali: Dzsem - II. Bajezid öccse - fia. K-N. Gy.: Sz.: 54. o.

Allah: "Isten". K-N. Gy.: Sz.: 170-172, 161. o.; H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj.; 282. o. Isten. Korábban "Ilah": isten, mint gyűjtőnév, minden isteni lény neve. (al-Ilah: arab, Alaha: szír, Él: héber) Forrás: Internetes anyag.

Allahe: "Isten". Arab szó. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Allát: szépség és szerelem istennő (észak-arab).

Al-Mahdi: az iszlám tradíció egyik alakja. Csak a siíta muzulmánoknál fordul elő. Messianisztikus, Isten által küldött imám, aki az iszlám megmentőjeként lép fel és Jézus oldalán tűnik fel Jeruzsálemben a végső órán. R. P.: DZS.: 275. o.

Alvan Cselebi: 1. Szent György egyik közeli barátja a muszlim vallás szerint. Sírja Alvan Cselebi faluban található. A helység névadója a 13-14. században élt török költő és szerzetes, Asik pasa fia volt. Itt élt és itt temették el. A kolostortól Tekke Köjnek is hívták e helyet. 2. falu Anatóliában, Csorum várostól keletre. Ma inkább Elvan Cselebi néven ismeretes. H. D.: E./B./T. u.: 398. o.

Amir Ibn Daud: ádeni emir II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 152. o.

Amir Rasid: K-N. Gy.: Sz.: 153. o.

Arszlán bég: Lásd Arszlán pasa.

Arszlán pasa: K-N. Gy.: Sz.: 176, 214. o. Forrás: S. I.: Sz. és V.: 137-138. o. Jahjapasaoglu Mehmed pasa fia. Hatvani szandzsákbég valamikor 1552 ig. 1552-ben székesfehérvári szandzsákbég lett és talán az is 1555-ig. 1565-66-ig budai beglerbég. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56. o. Híres íródeákja János deák, aki elárulta Pethő János komáromi kapitánynak az 1566-os, Szigetvár ellen készülődő haditervet.

Ascsi Szulejmán: egy török férfi, aki Sigmund Jaeger gazdája volt. H. D.: E./B./T. u.: 461. o.

Asik pasa: költő és dervis szerzetes. (1272-1333) A hagyomány szerint családja Horaszánból jött Anatóliába. Nagyatyja, Baba Iljász a babai dervisrend megalapítója. Asik pasa Kirsehirben nevelkedett, és ott is halt meg. Fő költői műve a Garibnáme, mely 11 000 versszakból áll. T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 109. lj.; Alvan Cselebivel kapcsolatban: H. D.: E./B./T. u.: 568. o. 584. lj.

Ather efendi: a szekcsői dzsámi szónoka. Forrás: Internet.

Vissza az oldal tetejére

B

Baba Dzsáfer: török szent. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 364. o.; 410. o. 253. lj.

Baba Iljász: a babai dervisrend megalapítója. Asik pasa nagyatyja. Ide kapcsolódik még: T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 109. lj.

Baba Zünnun: felkelő. K-N. Gy.: Sz.: 84-85. o.

Babur: A nagymogul birodalom megalapítója. K-N. Gy.: Sz.: 151. o.

Bahadur sah: K-N. Gy.: Sz.: 151-153. o.

Bajbarsz szultán: mameluk uralkodó. Például a szeldzsuk szultánnal háborúzott. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 144. o. 19. lj.

Bajezid szultán, I.: (1389-1402) K-N. Gy.: Sz.: 191.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.; 147. o. 51. lj.

Bajezid szultán, II.: (1481-1512) K-N. Gy.: Sz.: 8-15, 17, 20-22, 24, 42, 53-54, 128-129, 135, 176. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 49. lj.; 398 o. 26. lj.; 408. o. 204. lj.; róla elnevezett dzsámi: 344. o.; 408. o. 204. lj. Az építés munkálatai 1506-ban értek véget. A mai Isztambul legrégebbi és ma is ép szultándzsámija. H. D.: E./B./T. u.: 250. o.; 549. o. 307. lj.

Bajezid: II. Szulejmán szultán 4. fia. Hurremtől született. K-N. Gy.: Sz.: 63, 184-192, 198. o.; H. D.: E./B./T. u.: 208. o.; 540. o. 190. lj.

Bajrám bég: szerémi szandzsákbég 1552-ben. (Forrás: internetes anyag)

Bajrám bég: zvorniki szandzsákbég 1555-ben. Forrás nélkül.

Báki kádi: Szulejmán szultán által támogatott költő, kádi tisztséget bízott rá. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.

Báli bég: vidini mirliva 1553. 02-03 hó körül.

Báli pasa: ruméliai beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 176. o.

Behram Boszna: A zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az övé volt az egyik. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Behrám csaus: K-N. Gy.: Sz.: 42, 44. o.

Behrám pasa: anatóliai, majd ruméliai beglerbég II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 86. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.:158. o.; 162. o. 27. lj.

Behrem: zsoldos-lovas. 1565. év szeptember 27-től ő viseli az eminséget szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Vissza az oldal tetejére

C, CS

Csákir: Az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár szertopcsiánjának kiajája. Napi 9 akcsét kapott. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Csandarlizáde Halil bég: Karahiszári szandzsákbég: K-N. Gy.: Sz.: 176-177. o. Az 1545-46. évben ő mérte fel a frissen meghódított területeket. Ez a későbbiekben is sokat emlegetett "Halil bég deftere" azonban nem ismeretes. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Csivizáde Efendi: sejhüliszlám Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 108. o.

Vissza az oldal tetejére

D, DZ, DZS

Daut, Daud, Dáúd: a bibliai Dávid XV. századi török kiejtés szerinti formája. Ma Davut a kiejtése. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 72. lj.

Deli Husszain: A gyulai vár nevezetes vitéze volt Tornyi (Toronyi) Tamás, Kemény János erdélyi fejedelem anyai nagyapja, aki már 18 esztendős korában az aradi Deli Husszain nevű jelentős török harcossal szerencsés kopjatörésen vett részt. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: 137. o.

Deli Hüszrev pasa: egyiptomi beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 153. o.

Deli Hüszrev pasa: lásd Hüszrev pasa, negyedik vezír.

Derjá bég: esztergomi (1552-ig), majd görösgáli szandzsákbég 1552-ben. Forrás: Internetes anyag.

Dervis bég: K-N. Gy.: Sz.: 176. O.; H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 33. lj. Bővebben életrajzát lásd: internetes anyag. Jahjapasaoglu Mohamed budai pasa fia Az 1519 körül készült zvorniki defterben már tímár-birtokosként találkozunk vele. 1543-ban részt vett a szultáni hadjáratban. Maga mellé vette segítségül a Székesfehérvár elleni támadáshoz. Ez évtől 1545. 01. 27-ig szegedi, ettől 1550. 09. 26-ig (de lehet hogy korábbi időpontban) székesfehérvári, ettől 1555-ig pécsi, ettől 1560. augusztusáig (de lehet, hogy előbb) ismét szegedi szandzsákbég. Meghalt 1560 és 1564 között valamikor. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56, 75. o.

Dervis bég: Székesfehérvári szandzsákbég. 1545 áprilisában tudunk első tevékenységéről. Parancsot kapott a szultáni udvartól, hogy csapataival támadja meg és foglalja el Ozorát és Simontornyát. 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Devlet Giráj kán: a dobrudzsai tatárok vezére az 1543-as magyarországi török hadjárat idején. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o.

Dotor: Szulejmán szultán egyik orvosa. K-N. Gy.: Sz.: 121. o.

Durmus csaus: II. Szulejmán szultán fermánját vitte Dervis béghez a görösgáli szandzsákkal kapcsolatban, 1552-ben. Forrás: Internetes anyag.

Durmus defterdár: a temesvári vilajet defterdára, aki Dervis szegedi szandzsákbéggel a Szolnok vidékén lévő határok meghatározását elvégezte a szultán utasítására 1559-ben (?). Forrás: Internetes anyag.

Dzsafar Abdullah: 1543-ban Székesfehérváron ő volt az egyik nefirzen (trombitás). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Dzsafar emin: A szekcsői bérletjövedelmeknek kincstári adószedője 1567-ben. Forrás: Internet.

Dzsafar Mahmud: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Dzsáfár Musztafa: második szakasz parancsnoka 1529-ben a szekcsői várban. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Dzsáfer (véres) aga: kapudán basi. K-N. Gy.: Sz.: 37. o.

Dzsáfer Baba: egy börtöntorony van róla elnevezve 1555-ben. H. D.: E./B./T. u.: 399. o.

Dzsáfer bég: müteferrika. Az 1532-es magyarországi török hadjárat szultáni naplója szerint ő vitte meg az akkor már Szakonyban álló II. Szulejmánnak Kőszeg jelképes feladásának hírét, és fényes jutalomban részesült. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Dzsámberli Gazáli: a mameluk szultán egyik helytartója. K-N. Gy.: Sz.: 42-44, 54, 61. o.

Dzsebrail, Dzsibril: Gábriel arkangyal, általa nyilvánította ki akaratát Allah Mohamed prófétának.

Dzselál: lázadó síita timárbirtokos: K-N. Gy.: Sz.: 34-35, 43, 61, 84. o.

Dzselálzáde Musztafa: nisándzsi: K-N. Gy.: Sz.: 59-60, 62, 109. o. Fő műve: Az országok osztályai és az utak felsorolása. Bőbeszédű, versekkel átszőtt krónikája Szulejmán egész uralkodásának idejét átfogja. B. I.: K. O. E.: 169. o.

Dzsem: II. Bajezid szultán öccse. K-N. Gy.: Sz.: 53-54, 57. o.

Dzsevherhán: I. Szelim lánya. K-N. Gy.: Sz.: 166. o.

Dzsezerizáde Kászim pasa: Szulejmán lalája, majd szultánsága alatt defterdára. K-N. Gy.: Sz.: 27, 29, 37. o.

Dzsihángir: Szulejmán szultán 5. fia. Púpos volt. K-N. Gy.: Sz.: 131, 183. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 12. lj.; 300. o.

Vissza az oldal tetejére

E

Ebu Ejjub: ősi, muszlim hitharcos. K-N. Gy.: Sz.: 38. o.

Ebusszuud Effendi: jogtudós Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 108-109, 115. o.

Eddai Mohamed: mohácsi pénzügyi tisztviselő 1567-ben. Forrás: Dunaszekcső története (Internet)..

Ejjub,Ejup, Ejüp: a bibliai Jób mohamedán neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 366. o.; 410. o. 255. lj.

Ejri Abdi-záde Mohamed Cselebi: nisándzsi az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Elkasz Mirza: (1515 k.-1548). Az iráni sTahmaszp sah testvére Szulejmán szultán idejében. K-N. Gy.: Sz.: 154, 188. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 356 o.; 410. o. 240. lj.

Elohi: az Allah szó héber és káldeus megfelelője. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Elván: Asik pasa fia. T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 110. lj.

Emin szultán: a krimi tatárok vezére 1543-ban a magyarországi török hadjáratban. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o.

Emir: Mahmudnak - I. Szelim szultán öccsének - a fia. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Eszedullah: perzsa ágyúöntő mester. Nagyban segített megérkezése, hogy jobb minőségű és nagyobb ágyúkat építsenek az 1543-as hadjáratban a törökök. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56. o.

Eszterabadi Fazl Allah: a síita hurufi szekta alapítója. A XIV. század legvégén tevékenykedett. T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 135. lj.

Vissza az oldal tetejére

F

F. Hadzse: "kántor" a Szekcsői dzsámiban. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ferad Divane: A zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az övé volt az egyik. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ferdi: valószínűleg a szultáni diván hivatalnoka volt a XVI. század közepén; az 1520 és 1542 közti időszakot dolgozza fel életrajzában. Fő műve: A törvényhozó Szulejmán története. B. I.: K. O. E.: 169. o .

Ferendianus: I. Ferdinánd neve török formában. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Ferendus: I. Ferdinánd neve török formában. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Ferhad Abdullah: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott.

Ferhád aga: annyit tudunk róla, hogy a szegedi bég 1561 április végén őt küldte háromszáz lovasával együtt a gyulai végváriak ellen, megakadályozandó a Szeged elleni portyázást. Azonban lesre csalták a túlerőben lévő ellenfelet s mindjárt az első összecsapásban életét vesztette Ferhád aga. A megfutamodott törököket a gyulaiak a Tiszába szorították. A törökök egyharmada harcban esett el, illetve fogságba esett. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: 130. o.

Ferhád kethuda: Khoszrev pasa egyik segédtisztje. Az 1543. évi magyarországi hadjáratban szolgált urának. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 63, 67. o.

Ferhád pasa (bég): I. Szelim szultán veje, Szulejmán szultán sógora. Önkényeskedése és zsarnokoskodása közismert volt. Rabszolgafiúból harmadik vezír rangot vívott ki. 1523 februárjában Szulejmán szultán megfosztotta harmadik vezíri rangjától, de egyben kinevezte szendrői szandzsákbégnek. Súlyos katonai hibái és vesztesége miatt 1524. november 1-én Drinápolyban kivégeztette. Albán származású. K-N. Gy.: Sz.: 35, 43, 60-61, 86. o.

Ferhád pasa: harmadik vezír 1566-ban a magyarországi hadjárat idején. S. I.: Sz. és V. 143. o.

Feridun aga: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Feriz: az 1532-es török hadjárat során Kászim bég portyázó seregének egyik lovas parancsnoka. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Ferruh vojvoda: Dervis pécsi szandzsákbég egyik főembere és legjobb segítője. Forrás: Internetes anyag.

Ferruk aga: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Frenk bég ogli: szó szerint 'európai úr fia', Ludovico Grittinek II. Szulejmán szultán kegyencének a törökök által kedvelt megnevezése. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 215. o.; 262. o. 22. lj.

Fuzúli: költő I. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.

Vissza az oldal tetejére

G, GY

Galzaa Ale-ad-dín: lásd: Aladin Zalcaa.

Gázi Csobán Musztafa: II. Szulejmán szultán egyik vezíre. Ő emelt egy kőhidat a róla elnevezett helységben (Musztafa pasa köprüszü). H. D.: E./B./T. u.: 164. o.; 530. o. 75. lj.

Gülrüh Hatun: Alemsah anyja. K-N. Gy.: Sz.: 10. o.

Vissza az oldal tetejére

H

Hadim Ali pasa: budai beglerbég II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 173-174. o.

Hadim Ali pasa: II. Bajezid szultán nagyvezíre. (?-1511. 07. 02.� T. L.: R, K, K, Az O. B.: 282. o.; 398. o. 26. lj.; 399. o. 47. lj.

Hadim Hajdár pasa: harmadik vezír, majd később boszniai beglerbég II. Szulejmán szultán korában. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 280. o.; 397. o. 11. lj.

Hadim Szulejmán pasa: nagyvezír II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 129, 145, 152-153, 181. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 229. o.; 266. o. 89. lj.

Hadzsi Bektas: a XIII-XIV. században élt híres dervis. A bektasi rend róla kapta a nevét. K-N. Gy.: Sz.: 85-87. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 108. lj. A zarándokok hívjád gyakran segítségül. Lásd még Bektasi dervis rend.

Hadzsi Chalfa: ?. 1650-ben élt. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Hadzsi K.: 1543-ban Székesfehérváron ő volt a topcsik parancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Hadzsi Redzseb: a szekcsői vár parancsnokának helyettese 1529-től (?)-ig. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Hafisze: II. Szulejmán szultán anyja. K-N. Gy.: Sz.: 15, 32, 38, 130. o.

Hajáli szandzsákbég: kiváló költő II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.

Hajdar Efendi: a külügyek főkancelláriusa II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 63. o.

Hajdar pasa: Sehinsah - II. Bajezid szultán egyik fia - tanácsadója. K-N. Gy.: Sz.: 21. o.

Hajder vojvoda: csak annyit tudunk róla, hogy Kászim mohácsi szandzsákbég társával Jahja vojvodával együtt kiküldte egy lovascsapattal, majd összetűzésbe kerültek a Kapos folyónál magyar lovasokkal, akik Székesfehérvárnál gyülekeztek. Ezeket legyőzték.

Hajir Bej: egyiptomi beglerbég 1522. 10. 22-ig, haláláig. K-N. Gy.: Sz.:0 56. o.

Hajreddin Barbarossza: (Barbarossza = "a rőtszakállú") Hair-ed-dín - görög származású észak-afrikai kalózvezér. A tuniszi és algériai tengerparton a spanyolok elleni harc egyik vezetője, 1518-tól, bátyja, Orudzs halálától, a helyi kalózok elismert feje. Mikor Andrea Doria 1532-ben elfoglalta Koron kikötőjét a törököktől, a szultán Barbarosszát bízta meg flottája újjászervezésével. 1533-ban állt II. Szulejmán szultán szolgálatába. 1534-től kapudán pasa és Algéria beglerbégje. Ebben az évben Tunisznál V. Károly császár és Andrea Doria legyőzte. 1537-ben részt vett a Dél-Itália ellen az otrantói szorosban indított, sikertelen török hadműveletekben. 1538-ban Prevezánál megverte Doriát, 1541-ben Algír városánál V. Károlyt. 1543-ban a franciákkal szövetségben elfoglalta Nizzát. 1546-ban halt meg. K-N. Gy.: Sz.: 134-135, 137, 139-143, 145-150, 158, 160, 162. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 22. lj.; 200. o.; 206. o. 20. lj.; 219. o.; 264. o. 46. lj.; 389. o.; 413. o. 321. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 211. o.; 541. o. 199. lj.

Hajreddin Efendi: II. Szulejmán szultán tanítómestere. K-N. Gy.: Sz.: 9, 12, 29-30, 121, 130. o.

Hajreddin: imám és hátib tisztjét ellátó pap Székesfehérváron 1543-ban. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Halid bin Zejd Eba Ejub ül-Enszári: Mohamed egyik lelkes követője. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 366. o.; 410. o. 255. lj.

Halil bég: esztergomi szandzsákbég 1552-ben. (Forrás: internetes anyag)

Halil pasa: nagyvezír 1446 ban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 132. o.; 152. o. 142. lj.

Halimi: II. Szulejmán szultán irodalom tanára, író. K-N. Gy.: Sz.: 12-13, 29. o.

Hamir effendi: ruméliai kádiaszker az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Hamza bég: pécsi szandzsákbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 153. o.

Hamza bég: Szécsény szandzsákbégje pl. 1554-ben. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 353. o.; 409. o. 223. lj.

Harap vajda: Kuripesics Benedek 1532-es követjárása alkalmával került kapcsolatban vele. B. I.: K. O. E.:79. o.

Harun ar-Rasid: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 364. o.; 410. o. 253. lj.

Harun, Hárún: Áron.

Haszán Abdullah: 1543-ban Székesfehérváron ő volt az egyik davuldzsi (dobos). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Haszán Abdullah: ua., mint Juszuf J. Lásd ott. Nem tudni, hogy megegyezik e a korábban már említett davuldzsival. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Haszán Abdullah: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott. Nem tudni, hogy megegyezik e a korábban már említett davuldzsival.

Haszán aga: Hajreddin Barbarossza helyettese. K-N. Gy.: Sz.: 147. o.

Haszán aga: Székesfehérvár dizdárja 1546. március-május hónapokban. Helyettese Musztafa kiaja. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Haszán Arnaud szerbölük: az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár 2. topcsi bölükjének parancsnoka. Napi 8 akcsét kapott. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Haszán bég: ilbeszán szandzsákbégje 1529 előtt, majd 1529-ben budai dizdár és 1529 után ismét ilbeszán szandzsákbégje.

Haszán bég: Inebahti szandzsákbégje 1553. 02-03 havában. (Forrás: internetes anyag)

Haszán Halife: síita vezér. K-N. Gy.: Sz.: 17. o.

Haszán Hüszein: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Haszán Musztafa: A tüzér Iliasz Musztafa szakaszparancsnok egyik embere. Lásd ott.

Haszán pasa: boszniai pasa 1591-93. 06. 22. ig, haláláig. Forrás nélkül.

Haszán pasa: budai beglerbég 1595-ben. Forrás nélkül.

Haszán pasa: Kuripesics Benedek 1532-es követjárása alkalmával került kapcsolatban vele. Boszniában volt a jövedelembirtoka. B. I.: K. O. E.: 80. o.

Haszan ulufedzsi: 1566 júliusától a számadás elkészítője szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Haszán: Mohamed próféta unokája. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 405. o. 162. lj.

Haszán: sííta vértanú, kinek nevét a dzsámikban ki szokták írni: H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj. Lásd még Hüszejn.

Haszán: Szolnok második várparancsnoka. 1556-57-ben és 1561-62-ben még mindig ő.(Forrás: internetes anyag)

Hasszán pasa: ruméliai beglerbég II. Bajezid szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 20. o.

Hatidzse: II. Szulejmán szultán nővére. K-N. Gy.: Sz.: 60. o.

Hemdem pasa:(?). Élt I. Szelim szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 31. o.

Hizir bég: Szeged szandzsákbégje 1545-től. Apja Miháloglu Jahsi bég szubasi, egy balkáni klán tagja volt. Forrás: Internetes anyag.

Hizir: Mál Defterdári tisztséget viselő férfi a budai pasalikban 1552-ben. Forrás: Internetes anyag.

Hodzsa Mehmed pasa: Kodzsa Mehmed pasa elírása. Lásd ott.

Hu: "Isten", "Ő". T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 131. lj.; 345. o.; 408. o. 206. lj.

Huri: paradicsombeli szüzek a férfiak örömeinek szolgálatában. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Hurrem pasa: karamáni beglerbég 1526-ban. Ekkor halt meg a kursunluni csatában. Utóda 1527-ben halt meg a tokati csatában. K-N. Gy.: Sz.: 84. o.

Hurrem: II. Szulejmán szultán rabnőből lett felesége. Őt másodiknak választotta ki II. Szulejmán szultán. K-N. Gy.: Sz.: 38, 50, 58, 60, 64, 131-133, 161(kép), 180-186. o.; 397. o. 6. lj.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 307. o.; 402. o. 100-101. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 540. o. 190. lj.

Huszein Mohamed: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Huszref: lásd a Hüszrev formában szereplő neveknél.

Husszain Yvad: a székesfehérvári török várőrség egyik bölükjének vezetője. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Hümájun: a nagymogul birodalom meglapítójának Baburnak a fia. K-N. Gy.: Sz.:151. o.

Hüszein Abdullah: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott.

Hüszejn Ali: Szolnok első várparancsnoka, helyettese Veli Szulejmán volt. Hüsszein csakhamar meghalt, utódjává Hasszan neveztetett ki. (Forrás: internetes anyag)

Hüszejn pasa: rumi beglerbég 1526. 09. 26-án bekövetkezett haláláig. A kursunluni csatában halt meg. K-N. Gy.: Sz.: 84. o.

Hüszejn: sííta vértanú, kinek nevét a dzsámikban ki szokták írni: H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj. Lásd még Haszán.

Hüszejn: Székesfehérvár elfoglalása után ő lett a vár első dizdárja (várparancsnoka). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 71. o.

Hüszrev bég (Gázi Hüszrev): szendrői szandzsákbég. K-N. Gy.: Sz.: 45. o. Görög származású hadvezér (1480-1541). Apja II. Bajezid szultán veje volt, ő maga a szerájban nevelkedett, 1506-ban Moszkvában járt követként. Részt vett Nándorfehérvár 1521-es ostromában (ő foglalta el Zimony várát), rögtön ezután Bosznia szandzsákbégje lett és az is maradt 1533-ig. Mohácsig több dalmáciai és horvát várat foglalt el, ott volt az 1526-os hadjáratban is. 1530-ban segíti Szapolyai Jánost Buda ostromakor, 1533 és 1536 között szendrői, majd haláláig ismét boszniai szandzsákbég.

Hüszrev bég: Ilbeszán szandzsákbégje 1529-ben. A magyarországi hadjáratban részt vett. A szultán őt bízta meg Szapolyai János ellenőrzésével, miután Budát elfoglalták.

Hüszrev pasa: a Szultáni Napló és Dzselálzáde Musztafa szerint Anatólia beglerbégje az 1532-es hadjárat idején; lehet hogy ez tévedés és Hüszrev bégről van szó. Görög származású hadvezér (1480-1541) Apja Bajezid szultán veje volt, ő maga a szerájban nevelkedett, 1506-ban Moszkvában járt követként. Részt vett Nándorfehérvár 1521-es ostromában (ő folglalta el Zimony várát), rögtön ezután Bosznia szandzsákbégje lett. Mohácsig több dalmáciai és horvát várat foglalt el, ott volt az 1526-os hadjáratban is. 1530-ban segíti Szapolyi Jánost Buda ostromakor, 1533 és 1536 közöt szendrői, majd haláláig ismét boszniai szandzsákbég. B. I.: K. O. E.: Névmagyarázatok. K-N. Gy.: Sz.: 188. o.

Hüszrev pasa: diyarbekiri beglerbég II. Szulejmán szultán korában, 1526-ban. K-N. Gy.: Sz.:.85. o.

Hüszrev pasa: negyedik vezír az 1543-as török hadjárat idején. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o. A "Deli" jelzőt is megkapta, ekkor nevét így írták: Deli Hüszrev pasa. 63. o. A ruméliai hadtest parancsnoka 67. o. szerint.

Hüsszein emin: kincstári adószedő. 1577-1580. évi számadás elkészítője szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Vissza az oldal tetejére

I

Iblisz: bukott angyal, sátán. A görög "diabolosz" szóból származtatják. Az iszlám hit szerint Allah a tűzből teremtette az angyalokat, Ibliszt visszavetette a tűzbe. (Vesd össze: pokol, tisztítótűz).

Ibrahim müteferrika: az első arab betűs nyomda alapítója Isztambulban 1727-ben. K-N. Gy.: Sz.: 205. o.

Ibrahim pasa: anatóliai beglerbég; az 1543. évi hadjáratban is részt vett. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 59. o.

Ibrahim pasa: görög születésű, nagyvezír 1523 júniusától 1536 március 6-ig. K-N. Gy.: Sz.: 28-29, 34, 57-61, 63-64, 86, 92-94, 99-102, 104, 109, 124, 129, 133-134, 139, 180. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 162. o. 26. lj.; 165. o.; 180. o. 12. lj.; 215. o. 263. o. 23. lj.; 216. o.; 263. o. 29. lj.; 217. o.; 263. o. 37. lj.; 218. o.; 264. o. 44. lj.; 282. o. 6. bek.; H. D.: E./B./T. u.: 174. o.; 533. o. 98. lj.; 181. o.; 534. o. 121. lj.

Ibrahim pasa: Ibrahim főtolmács később megszerezte a pasai címet és követként fordult meg Frankfurtban a Német Római császár előtt a szultán ajándékaival. H. D.: E./B./T. u.: 174. o.; 532. o. 97. lj.

Ibrahim Pecsevi: XVII. század eleji jeles krónikaíró. K-N. Gy.: Sz.: 208. o.

Ibrahim: Ábrahám.

Ibrahim: főtolmács II. Szulejmán korában. H. D.: E./B./T. u.: 174. o.; 532. o. 97. lj.

Ihus: Jézus XV. századi török neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 74. lj.

Iliasz Musztafa: A tüzérek öt embere közül az első. Szakaszparancsnok. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Iljász: a bibliai Illés próféta törökösített változata. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 104. o.; 150. o. 115. lj.

Ilmukah: Holdisten (sábai, dél-arab).

Isza pasa: damaszkuszi beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 176. o.

Isza, Iszá: Jézus mai török neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 74. lj.

Iszhák: Pl a bibliai "Izsák" törökös kiejtéssel. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 367. o.; 411. o. 260. lj.

Iszkender Cselebi: II. Szulejmán szultán fődefterdárja. K-N. Gy.: Sz.: 100, 102, 104. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 13. lj. 217. o.; 263. o. 37. lj.

Iszkender pasa: a boszporuszi flotta parancsnoka II. Bajezid szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 22. o.

Iszmail: (-1524� síita vezér, iráni sah II. Bajezid és II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 17, 54, 98. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o.23. lj.

Iszrafil, Izrafil:: egy angyal neve a Koránban, aki a feltámadáskor kap szerepet. Részletek: DZS.: R. P.: 274. o. Rafael angyal, ő fújja meg majd a "feltámadás trombitáját".

Izmael: Ábrahám (Ibrahim) és szolgálója, Hágár (Hadzsar) fia, az arabok legenda szerinti őse. Féltestvére, Izsák születése után Ábrahám az első feleség (Izsák anyja, Sára) kívánságára elűzi, de Isten (Allah) megmenti Izmaelt és anyját a szomjhaláltól. (lásd "Kába", "Bajrám").

Izrail (Azrael): "halál angyala".

Vissza az oldal tetejére

J

Jadzsudzs: a bibliai Gógnak megfeleltethető személy a Koránban. (Magóg=Madzsudzs) DZS.: R. P.: 274. o.

Jahja pasa: II Mehmed alatt ruméliai beglerbég, majd II. Bajezid szultán alatt vezír. Kodzsa Báli pasa apja, Kücsük Báli pasa nagyapja. K-N. Gy.: Sz.: 176. o. Jahja pasa kétszeri anatóliai beglerbégségen (1480 előtt és 1502-1504 között) kívül főleg európai területeken működött; boszniai és nikápolyi bégsége mellett háromszor nyerte el a ruméliai kormányzói posztot: Reindl 335-345. Fiai közül Báli és Mehmed hol a Szendrői, hol a Vidini szandzsák élén állt.

Jahja vojvoda: csak annyit tudunk róla, hogy Kászim mohácsi szandzsákbég társával Hajder vojvodával együtt kiküldte egy lovascsapattal, majd össztűzésbe kerültek a Kapos folyónál magyar lovasokkal, akik Székesfehérvárnál gyülekeztek. Ezeket legyőzték.

Jahjaoglu Arszlán bég: pozsegai szandzsákbég 1562-ben. Ő kezdte el megépíteni Monoszló és Szentgyörgy falvaknál a várakat, de Monoszlónál Zrínyi Miklós szétverte a csapatát. S. I.: Sz. és V.: 131. o.

Jahjapasaoglu Mohamed: az 1543-as török hadjárat idején a szultánnal részt vett a hadjáratban. Feladata volt megakadályozni, hogy a habsburg-csapatok bevonuljanak Székesfehérvárba, mielőtt a szultán serege megostromolta volna. Fia Arszlán bég. Testvére Ahmed bég volt, aki Székesfehérvár első szandzsákbégje lett. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 55, 74. o.

Jahjapasazáde Mehmed: budai pasa 1543-tól haláláig. Kücsük Báli pasa testvére és Kodzsa Báli fia. 1526-1529. évi magyar harcokban szerzett érdemeiért 1528-ban belgrádi, majd 1529-30-ban szendrői szandzsákbég lett. 1532-ben a török előőrsök parancsnoka, tatár lovassággal ért Kőszeg alá. Ekkor belgrádi szandzsákbég. 1533-ban visszafoglalta a Velenceiektől Koron várát. 1536-ban és 1541-ben szendrői szandzsákbég. Meghalt 1548 kora tavaszán. K-N. Gy.: Sz.: 169-170, 172, 176. o.

Jakub Emir: A tüzér Iliasz Musztafa szakaszparancsnok egyik embere. Lásd ott.

Jemiscsi Haszán pasa: janicsáraga; nagyvezír. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 416. o.; 427. o. 4. lj.

Jenidzse Bej: felkelő vezér II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Jessze: Jézus XV. századi török neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 74. lj.

Junusz Emre: misztikus török költő, szerzetes a XIV. században. A mevlevi dervisekkel állt szoros kapcsolatban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 141. o.; 153. o. 151. lj.

Juszuf Arnaud: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Juszuf J.: az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár 1. topcsi bölükjének egyik tagja. A közkatonák 7 akcsét kaptak naponta. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Vissza az oldal tetejére

K

Kalender Cselebi: egy vallásos színezetű felkelés vezetője 1527-ben. K-N. Gy.: Sz.: 86-87. o.

Kanszu Gavri: mameluk szultán I. Szelim szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 32. o.

Kánuni Szulejmán: "Törvényhozó Szulejmán". K-N. Gy.: Sz.: 197. o.

Kara Ahmed: nagyvezír II. Szulejmán szultán korában. Az albániai származású Kara Ahmed pasa 1521-ben már janicsár aga volt, majd mint ruméliai beglerbég vett részt az 1543. évi török hadjáratban. 1548-ban már második vezír. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 280. o.; 397. o. 7. lj. 1553-ban lett második vezírből nagyvezír (Rüsztem pasa helyett), ideiglenesen. A magyarországi hadjáratban még mint második vezír vett részt. K-N. Gy.: Sz.: 155, 173, 183, o.; Ruméliai beglerbégségéről: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60, 68, 69. o. 1555-ben feltehetőleg csak azért végeztette ki a szultán, hogy kedvelt vejét visszasegíthesse a nagyvezíri posztra.

Kara csaus: Ulama bég egy ifjú rabszolgalegényt ajándékozott neki, de ő visszautasította, mert a szultán határozott parancsával szembeszegülve szerezte. Az eset az 1543-as magyarországi török hadjárat idején történt, mikor a Székesfehérvárról elvonuló polgárokat fosztogatta Ulama bég. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 69. o.

Karabijiklioglu: Haszán Halife fia. K-N. Gy.: Sz.: 17. o.

Karagőz pasa: anatóliai beglerbég II. Bajezid szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 20. o.

Karamanoglu Mehmed: a türkmén eredetű Karamán uralkodóház alapítója. A XIII. század közepén jelent meg. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 26. lj. Lásd még Karamán emírség; Karamán.

Kászim Abdullah: a székesfehérvári török várőrség egyik bölükjének vezetője. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Kászim bég: az 1532-ben Ausztriába törő akindzsik egyik parancsnoka. Olykor Michál-bég-oglu Kászon néven is szerepel. Talán azonos Michál oglu-Kászim vajdával, a korábban Budán állomásozó török naszádosok parancsnokával. A harcokban elesett. B. I.: K. O. E.: 262. o. (névmagyarázatok)

Kászim bég: mohácsi mir-liva (szandzsákbég) 1529-től (?)-ig. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Kászim pasa (Güzeldzse): harmadik vezír II. Szulejmán szultán korában. Szerájban nevelkedett, első tisztségét Szíriában kapta, még I. Szelim szultántól. 1523-ban és 1525-ben egyiptomi beglerbég. 1526-ban Isztambul helytartója és ettől az évtől ruméliai beglerbég. 1529-től 1536-ig harmadik vezír. 1535-től a perzsa hadszíntéren harcol, majd Ibrahim bukása után (1536) menesztették, és Morea szandzsákbégjévé lett. 1541-ben nyugállományba helyezték,. 1552-ben Rhodosz ostromában vesz részt, utána ismételten egyiptomi helytartóságot visel. Meghalt 1552-ben. Volt anatóliai beglerbég is, de ennek időbeli elhelyezkedéséről még nincs adatom . T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 162. o. 25. lj. K-N. Gy.: Sz.: 61. o.

Kászim pasa: lippai szandzsákbég(?!) 1559-ben. Mágocsy Gáspár, volt gyulai várkapitány szerint "okos és nyugodalmas hadvezér" és "jó szomszéd" volt. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: 119. o.

Kászim pasa: mohácsi szandzsákbég 1543-ban, 1545-ben. 1547. 12. 15-től 1555. 07-hóig budai beglerbég. Ettől kezdve temesvári beglerbég. Forrás: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 50. o. 1551-ben 05-09-hó között ő volt Székesfehérvár szandzsákbégje. Uo.: 78. o. valamikor 1547 előtt szandzsákot cserélt Dervis béggel. Ő vitte Székesfehérvár ügyeit és fordítva. Lásd még Kászim bég.

Kászim: Ahmed - I. Szelim szultán bátyja - fia. K-N. Gy.: Sz.: 26, 32-33. o.

Kemal Reisz: kapudán basa II. Bajezid szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 135. o.

Kemálpasazáde: K-N. Gy.: Sz.: 107. o.

Kenán: egy jevimlü, akit súlyosan meghurcoltak csak azért mert a lázadó Bajezid tevehajcsára volt. K-N. Gy.: Sz.: 190. o.

Khadim Ali pasa: budai beglerbég 1551-53-ig, majd 1557-től. Később boszniai pasa. Forrás nélkül.

Khoszref: lásd a Hüszrev formában szereplő neveknél.

Khoszrev: lásd a Hüszrev formában szereplő neveknél.

Khurrem: számvevő 1546. március-május hónapban.: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Kilidzs Abdullah: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Kizil Ahmed Musztafa pasa: ötödik vezír 1566-ban a magyarországi hadjárat idején. Szigetvár elfoglalása után a dunántúli hadműveletek egyik vezére. Fivére Szemiz Ahmed pasa ruméliai beglerbég. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143, 187. o.

Kizilbas: "vörösfejű". 1. A perzsák általánosan elterjedt elnevezése a Török Birodalomban. K-N. Gy.: Sz.: 30. o.; 2. egy türkmén törzsszövetség tagjait jelölték így. 3. egy kisázsiai síita szekta neve, mely főleg törökök és kurdok közt terjedt el. 4. ez a név ragadt Tahmaszp sahra is az európai forrásokban. Források: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 21. lj.; 397. o. 16. lj.; 281. o.; 397. o. 17. lj.; 399. o. 47. lj.

Kjátib Mohamed záim: (1532-?) Szokollu Mohamed pasa nisándzsija 1574-től 1579-ig. Nagy történelmi munkája a "Dsámi-et-tevárikh", azaz Történetek Gyüjteménye. 1578-ig dolgozza fel a török birodalom történetét. Közvetve elismeri az 1532-es hadjárat kudarcát: magáról Kőszegről nem is beszél, csak Kászim akindzsi-hadseregének pusztulásáról ejt néhány szót. Lásd még: K. G.: T. H. M.: 185. o.

Kocsi bég: lásd Kocsi Bej.

Kocsi Bej: emlékiratairól elhíresült személy a XVII. század elejéről. K-N. Gy.: Sz.: 75, 111, 199. o.

Kodzsa (Kodsa) Pertev pasa: lásd Pertev pasa.

Kodzsa Báli pasa: ruméliai beglerbég, de korábban szendrői szandzsákbég is volt. 1524-ben Belgrád bégje. 1526-ban Belgrád és Szendrő bégje. 1530-ban Belgrád bégje. Később lett valamikor ruméliai beglerbég. Fia: Kücsük Báli bég (budai beglerbég) és Jahjapasazáde Mehmed; apja Jahja pasa (ruméliai beglerbég) K-N. Gy.: Sz.:176. o.; H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 33. lj.

Kodzsa Mehmed pasa: isztambuli beglerbég. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 331. o.; 405. o. 165d. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 285. o.; 546. o. 262. lj.

Kodzsa Musztafa pasa: nagyvezír I. Szelim szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Kodzsa Szinán pasa: Kodzsa Szinán pasa, aki ötször volt nagyvezír. Forrás: Internetes anyag.

Korkud: I. Szelim szultán, Sehinsah és Ahmed bátyja; II. Bajezid fia. Maniszai szandzsákbég 1498-1501, antalyai szandzsákbég 1501-09, 1510-11-ig és antalyai és maniszai szandzsákbég 1511-13 márciusáig, a haláláig. I. Szelim szultán megfojtatta. K-N. Gy.: Sz.: 12, 14, 18-19, 23-25. o.

Kubád pasa: baszrai beglerbég II. Szulejmán szultán korában, 1551-ben. K-N. Gy.: Sz.: 157. o.

Kunovics Mehmed aga: Olcsárovics Demeter és a gyulai vitézek megjelentek a temesvári törökök kihívására a pankotai mezőn 1554. 08. 30-án. A vitézi próba váratlanul rövid ideig tartott. A váradi Székely Balázs ugyanis a renegát Kunovics Mehmed agát leverte, ez elvette a többi török kedvét és a magyarok csúfondáros szidalmai közepette szégyenszemre elvonultak. Cs. Cs.: V-Gy. V. V.: 114. o.

Kurd Ali: az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár 2. topcsi bölükjének egyik tagja. A közkatonák 7 akcsét kaptak naponta. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Kurdoglu Hizir: a szuezi flotta parancsnoka II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 158. o.

Kücsük Báli pasa: budai beglerbég. Kodzsa Báli ruméliai beglerbég fia. Nagyapja: Jahja pasa volt. K-N. Gy.: Sz.: 175-176. o. 1542 februárjától 1543 májusában bekövetkezett haláláig volt budai pasa : H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 33. lj. Az 1532-es hadjárat idején a török felderítő csapatok vezetője. Török hadvezér, a mohácsi csatában is részt vett. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Vissza az oldal tetejére

L

Lufti pasa: nagyvezír 1539-41 között. (1488 k.-1563) Mint történetíró is ismeretes. Fő műve: Az Oszmán-ház Története. Tömör munkáját 1541 után írta. K-N. Gy.: Sz.: 142, 146, 153. o. B. I.: K. O. E.: 169-170. o.

Vissza az oldal tetejére

M

Madzsudzs: a bibliai Magógnak megfeleltethető személy a Koránban. (Góg=Jadzsudzs) DZS.: R. P.: 274. o.

Máhidevrán: II. Szulejmán szultán első felesége. Őt választotta ki elsőként feleségül rabnői közül. K-N. Gy.: Sz.: 31, 38, 131-132. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 402. o. 97, 101-102. lj.

Mahmud bég: maniszai szandzsákbég 1503-06-ig, haláláig. Forrás nélkül.

Mahmud bég: simontornyai szandzsákbég 1555-ben. Pecsevi szerint. Egy másik forrás szerint Naszuh bég volt ekkor itt a szandzsákbég. Forrás nélkül.

Mahmud bég: szécsényi szandzsákbég 1559-ben. Forrás: Internetes anyag.

Mahmud bég: szekszárdi szandzsákbég 1552-ben. (Forrás: internetes anyag)

Mahmud csaus: egy csaus, aki Dervis bégnek a Görösgáli szandzsák létrehozásával kapcsolatos kérvényének szultáni engedélyét hozta Pécsre. Forrás: Internetes anyag.

Mahmud mir-i alem: a budai vilajet mir-i alemje valamikor 1559 körül. Valamilyen bírósági ügybe keveredett, melynek kivizsgálója Dervis szegedi szandzsákbég volt.

Mahmud szultán, II.: (1808-1839) H. D.: E./B./T. u.: 551. o. 337. lj.

Mahmud: I. Szelim szultán első fia. K-N. Gy.: Sz.: 29, 31, 38, 50. o.7

Mahmud: parancsnoka volt Székesfehérváron a mehtereknek 1543-ban. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Mál Defterdári: még sikerült beazonosítani ezt a tisztséget. A budai pasalikban 1552-ben létezett. Képviselője Hizir volt, aki részt vett a palásti csatában néhány szandzsákbéggel együtt. Forrás: Internetes anyag.

Malkocs bég: klisszai szandzsákbég 1555-ben. Forrás nélkül.

Malkocs bég: Szinán csaus szerint Rusztem pasa "derék embere'", akit 1543 júliusában Murád béggel együtt Székesfehérvár ellen küldött felderítés végett. V. D Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. 53. o.

Malkocs pasa: boszniai beglerbég 1556-tól. Erős támadást intézett 1556-ban (főleg kora tavasszal) horvátországi várak ellen. S. I.: Sz. és V.: 83, 102-103. o.

Malkocs szilahdár: ő volt a bérlet-emin (kincstári adószedő) Szekcsőn1565. év április hó 22-től, 1566. év április 22-ig terjedő egy évre. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Malszkos vajda: Kuripesics Benedek 1532-es követjárásakor találkozott vele. Lásd: B. I.: K. O. E.: 78 o.

Mavlaj Haszán: Hafszida-szultán. K-N. Gy.: Sz.:140-141. o.; 1535. július 21-én visszahelyezte szultáni hatalmába V. Károly. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 22. lj

Mehbon kapidzsibasi: Kuripesics Benedek 1532-es követjárása alkalmával került kapcsolatban vele. A boszniai pasa adta kisérőként nekik. B. I.: K. O. E.: 80. o.

Mehmed bég: 1504-1505-ben kaffai szandzsákbég. Meghalt 1505-ben. Forrás nélkül.

Mehmed bég: Sehinsah - II. Bajezid szultán fia - fia. 1511-12-ig kónyai szandzsákbég. 1513-ban megfojtatta I. Szelim szultán. K-N. Gy.: Sz.: 23, 26. o.

Mehmed bég: Szendrő szandzsákbégje; 1529-től kezdve gyakran sietett Szapolyai János segítségére (így 1530-ban kétszer is). 1532-ben szpáhijaival a török főerőkhöz csatlakozott.

Mehmed Bej: Szulejmán nisándzsija, amikor még Maniszában volt, szandzsákbég. K-N. Gy.: Sz.: 28, 37. o.

Mehmed Giráj kán: tatár kán. K-N. Gy.: Sz.: 52. o.

Mehmed kapudán: budai kapudán 1552-ben. (Forrás: internetes anyag)

Mehmed pasa: amásziai beglerbég II. Szulejmán szultán korában 1533-ban. K-N. Gy.: Sz.: 101. o.

Mehmed pasa: budai beglerbég, szendrői szandzsákbég. Lásd Jahjapasazáde Mehmed pasa.

Mehmed szultán, I.: (1413-21) Uralkodása alatt vezette be a második beglerbégséget 'Ruméliai beglerbégség' néven. . T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 147. o. 53. lj.; A cselebi elnevezés az ő koráig vonatkozott a szultánfiakra: . H. D.: E./B./T. u.: 318. o.; 559. o. 451. lj.

Mehmed szultán, II.: A 'hódító'. (1444-1446 majd 1451-1581) II. Bajezid szultán apja. Ő foglalta el Konstantinnápolyt. K-N. Gy.: Sz.: 8, 14, 24, 38, 48, 53, 70-74, 76, 106-107, 119-120, 125, 135, 176, 186, 204. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 51. o.; 143. o. 3 lj.; 144. o. 10. lj. és 21. lj.; 146. o. 49. lj.; 147. o. 51. lj.; 162. o. 28. lj.; 407. o. 202. lj.; Az ő uralkodása alatt építették a Top-háne-t. 215. o.; 263. o. 24. lj. Ő építette újjá a Jedikulét: 301. o.; 400. o. 74. lj.; 312. o.; 403. o. 114. lj. II. Mehmed szultán dzsámiról: 344. o.; 407. o. 202. lj. Ő építette a később Eszki Szeráj-nak elnevezett, szultánnők által lakott szerájt. H. D.: E./B./T. u.: 183. o.; 535. o. 128. lj.; A divánon egyre kevésbé vett részt: 220. o.; 544. o. 229. lj. Lásd még: diván-i hümájun. Számos mülköt (magánbirtokot) és vakufot (kegyesalapítványt) elkobozva, erosítette állama központi hatalmát. (Forrás: internetes anyag)

Mehmed Zaim: krónikás II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 211. o.

Mehmed: I. Szelim szultán öccse. K-N. Gy.: Sz.: 11, 16. o.

Mehmed: II. Szulejmán szultán negyedik fia. K-N. Gy.: Sz.: 50, 94, 142, 180-181. o.

Mehmed: Musztafa - II. Szulejmán szultán második fia - fia. K-N. Gy.: Sz.: 184. o.

Mehmed: ua., mint Mohamed.

Mengli Girej kán: krimi tatár kán. K-N. Gy.: Sz.: 11. o.

Mevlana Dzseláleddin Rúmi: XIII. sz-i. dervisrend alapító.

Mihrimah: "Nap és Hold". II. Szulejmán szultán lánya Hurremtől. K-N. Gy.: Sz.: 58, 181, 185. o.; 397. o. 6. lj.

Mikhál-oglu Mohamed bég: lásd Mikhál-oglu Musztafa. Valószínűleg elírás Paolo Giovio (Paulus Iovius)/Jelenkori történetek könyve (Részletek) 30. könyvében. B. I.: K. O. E.: 153. o. Az akindzsik egyik parancsnoka 1532-ben. (Forrás:Dzselálzáde Musztafa: Az országok osztályai és az utak felsorolása)

Mikhaloglu Musztafa: Az akindzsik egyik parancsnoka 1532-ben. (Forrás:Dzselálzáde Musztafa: Az országok osztályai és az utak felsorolása)

Mikhaloglu pasa: az 1543-as magyarországi török hadjárat egyik résztvevője. Az önkéntes és irreguláris akindzsi csapatok vezetője. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o.

Mimár Szinán: II. Szulejmán szultán főépítésze. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 344. o.; 408. o. 205. lj. Török államférfi, hadvezér és építész (1489-1588). 1512-ben a keresztények devsirme adójából került a janicsár iskolába. Janicsárként harcolt Szelim szultán seregében, majd 1521-ben a nándorfehérvári, 1522-ben a rhodoszi hadjáratban. Mohácsnál már a janicsáriskola tisztje, ott van az 1532-es kőszegi seregben is. A későbbi török hadjáratokban egyre több műszaki feladatot bíztak rá, 1536-tól kezdve kilép a hadseregből, és a szultán főépítésze lesz. A török építőművészet legszebb alkotásai fűződnek a nevéhez, ő tervezte pl. a Szülejmanije-dzsámit. Néhol ő is Szinán pasa néven szerepel.

Mohamed aga: A zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcső várában Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Mohamed aga: csak annyit tudunk róla, hogy az 1566-os szigetvári ostrom elején várban raboskodott, Zrínyi Miklós lefejeztette, mert szigetváriakkal kegyetlenkedett. Forrás: Forrás: S. I.: Sz. és V. 159. o.

Mohamed Ahmed: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott.

Mohamed bég: hatvani szandzsákbég 1555-ben. Forrás nélkül.

Mohamed bég: szolnoki szandzsákbég 1556-ban, aki megsebesült a vár ostromakor. S. I.: Sz. és V.: 92. o.

Mohamed bég: tirhalai szandzsákbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 147. o.

Mohamed kádi: mohácsi kádi. Az 1583-1584.-i fejadódeftert írta össze a a szekcsői nahiéhoz. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Mohamed kán: az 1543-as török hadjárat egyik résztvevője. Csákvárnál csapott össze török és tatár lovassága a magyar lovassággal. Társa volt Ulama bég. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56, 60. o.

Mohamed kán: küsztendili szandzsákbég 1566-ben. Forrás nélkül.

Mohamed kjátib: az 1567-es szekcsői adójövedelmek beszedésénél volt szerepe. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Mohamed Musztafa: ez az elnevezés Mohamed prófétára utal. Musztafa egyike Mohamed számos nevének. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 141. o.; 153. o. 150. lj.

Mohamed pasa: harmadik vezír 1543-ban; a magyarországi török hadjárat egyik résztvevője. Főleg a székesfehérvári ostromban ismerjük tevékenykedéseit; az anatóliai hadtest főparancsnoka az ostromműveletekben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 59. o. Néha "Topal", azaz Sánta jelzővel is illették, így: Topal Mohamed pasa. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 63. o.

Mohamed pasa: nagyvezír 1601. év február 31-i és 1602. év július és augusztus havában, de biztosan máskor is. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Mohamed próféta: K-N. Gy.: Sz.: 16, 38, 77, 107. o.; Fellépését i. sz. 610 körülre tehetjük. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 54. o.; 144. o. 11. lj.; 193. o. 16-17. lj.; 266. o. 113. lj.; 267. o. 114. lj.; 405. o. 162. lj.; 354. o.; 409. o. 226. lj.; 410. o. 255. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj.

Mohamed: ua., mint Mehmed

Mohammed Cselebi Efendi defterdar: Arszlan pasa, budai beglerbég defterárja. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Molla Kabiz: mohamedán teológus II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 107. o.

Mosze Hamon: II. Szulejmán szultán udvari orvosa; már I. Szelim szultánt is ennek atyja, Joseph Hamon kezelte. H. D.: E./B./T. u.: 284. o.; 554. o. 377. lj.

Murad Ajdin: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Murád bég: Ahmed - II. Bajezid szultán fia - fia. 1509-1513 áprilisa utánig bolui szandzsákbég. Elmenekült Perzsiába I. Szelim szultán elől. K-N. Gy.: Sz.: 15, 27, 30-31. o.

Murád bég: eszéki szandzsákbég 1543-ban. Forrás nélkül.

Murád bég: pozsegai szandzsákbég 1543-ban és 1545-ben. Szinán csaus szerint Rusztem pasa "derék embere"-vel Malkocs béggel, együtt Székesfehérvár ellen küldött felderítés végett. V. D Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. 53. o.

Murad effendi: fődefterdár az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Murád Reisz: a szuezi flottaparancsnok II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 157. o.

Murád szultán, I.: (1362-1389) K-N. Gy.: Sz.: 51, 106. o.; A janicsár alakulat létrehozója: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 49. lj.; Edirne elfoglalója: H. D.: E./B./T. u.: 151. o.; 528. o. 42. lj.; Bruszában van eltemetve: 251. o.; 549. o. 308. lj.

Murád szultán, II.: (1421-1444 elejéig, majd 1444 novemberében, ezután 1446-1451 02. 03-ig) I. Szelim szultán dédapja. K-N. Gy.: Sz.: 14. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 51. o.; 143. o. 2 lj. és 5. lj.; 132. o.; 152. o. 142. lj.

Murád: Dzsem - II. Bajezid szultán öccse - fia. K-N. Gy.: Sz.: 54, 57. o.

Murád: II. Szulejmán szultán harmadik fia. K-N. Gy.: Sz.: 34, 38, 49. o.

Murádi: Piri Rejsz flottaparancsnok barátja. K-N. Gy.: Sz.: 64. o.

Mustanos pasa: Valószínűleg Michál-oglu Musztafa eltorzított névformája. Szulejmán szultán egyik tanácsosa a négy legfőbb közül az 1532-es hadjárat idején. B. I.: K. O. E.:96. o.

Musza Abdullah: Iliasz Musztafa tüzér szakaszparancsnok egyik embere. Lásd ott.

Muszá pasa: erzerumi beglerbég II. Szulejmán szultán korában, 1549-ben. K-N. Gy.: Sz.: 182. o.

Musza: Mahmud - I. Szelim szultán öccse - fia. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Musza: templomfelügyelő, illetve templomgondozó, ki egyben sekrestyés is Szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet)..

Muszliheddin kádi: volt pesti kádi, később szekcsőn dolgozott. 1565. év április hó 22-től, 1566. év április 22-ig terjedő egy évre ő készítette el a deftert. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Musztafa Abdullah: 1543-ban Székesfehérváron ő volt az egyik nefirzen (trombitás). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Musztafa aga: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Musztafa Ali: egy dzsemáet parancsnoka volt Székesfehérváron. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Musztafa amil: kincstári adószedő; az 1567-es szekcsői adójövedelmek beszedésénél volt szerepe. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Musztafa Bajrám: Szelmán Reisz utóda, a vörös tengeri török flotta parancsnoka. K-N. Gy.: Sz.: 151. o.

Musztafa bég: boszniai szandzsákbég. Forrás nélkül.

Musztafa bég: II. Szulejmán szultán második fia. (1515-1553) 1533-tól maniszai szandzsákbég. K-N. Gy.: Sz.: 31, 38, 94, 101, 132-133, 155, 180-185. o.; 275. o. 4. lj. T. L.: R., K, K Az O. B.: 397. o. 12. lj.; 307. o.; 402. o. 97. lj.; 310. o.; 403. o. 113. lj.

Musztafa bég: szegedi szandzsákbég 1552-ben. Forrás nélkül.

Musztafa bég: temesvári szandzsákbég 1558 elején. Ideiglenesen a beglerbégség székhelyét Lippára tették. Forrás nélkül.

Musztafa defterdár: a budai vilajet fődefterdára II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 174. o.

Musztafa kiaja: Székesfehérvár elfoglalása után (1543-ban) ő lett a vár első dizdárjának (várparancsnokának), Hüszein dizdárnak a helyettese (tehát kiajája). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 71. o. Kiaja 1546. március-május hónapokban is. 77. o. Kiaja az 1551 decemberi létszámösszeírás szerint is. 30 akcsét kapott naponta. 79. o.

Musztafa pasa: második vezír, egyiptomi beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 46, 55-56. o.

Musztafa pasa: ötödik vezír II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 166. o.

Musztafa pasa: ruméliai beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 187-188. o.

Musztafa Szinán: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Musztafa szultán, III.: (1757-74): T. L.: R., K, K, Az O. B.: 407. o. 202. lj.

Musztafa timarli: 1567. év július 15-étől viseli az kjatibséget szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Musztafa vojvoda: Dervis bég, székesfehérvári szandzsákbég vojvodája 1543-ban. Forrás: internetes anyag.

Musztafa: janicsár aga II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 63. o.

Muzaffer aga: kapudzsi basi Hüszrev pasánál az 1543-as magyarországi török hadjáratban. Magyar származású volt. Követségbe küldte a pasa a székesfehérváriakhoz a vár elfoglalásakor. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 67. o.

Vissza az oldal tetejére

N

Naszuf aga: Zrínyi Miklós legértékesebb hírszerzője, a pécsi szandzsákbég helyettese az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 149. o.

Naszuf bég: koppányi szandzsákbég 1556-ig. Meghalt a Szigetvári vár ostromakor 1556-ban. S. I.: Sz. és V.: 92. o.

Naszuh bég: egy forrás szerint simontornyai szandzsákbég 1555-ben. Veress D Csaba szerint Naszuh bég Törökkoppány szandzsákbégje volt ekkor.

Naszuh bég: pozsegai szandzsákbég 1566-ben. Forrás: S. I.: Sz. és V. 155. o.

Novák bin Orik: a martaloszok Pervane Boszna parancsnoksága alatt 1552-1553-ban szekcső várában négy szakaszba vannak osztva. Az övé volt az egyik. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Vissza az oldal tetejére

O

Oguz: Dzsem - II. Bajezid szultán öccse - fia. K-N. Gy.: Sz.: 54. o.

Omar kalifa: Jeruzsálem elfoglalója 637-ben. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 54. o.; 144. o. 17. lj.

Omer aga: az 1543-as magyarországi török hadjárat idején ő vezette ki a várból az elvonuló polgárokat. Elismeréssel nyilatkozott róla Istvánffy Miklós. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 68. o.

Orhan szultán: (1326-1359) T. L.: R, K, K, Az O. B.: 149. o. 91. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 251. o.; 549. o. 308. lj. Ő vezette be az akcse nevű ezüst váltópénzt a török pénzforgalomba. (Forrás: Internetes anyag) ; síremléke Bruszában: H. D.: E./B./T. u.: 251. o.; 549. o. 308. lj.

Orhan: Mahmud - I. Szelim szultán öccse - fia. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Orhan: sehzáde: II. Szulejmán szultán egyik unokája. K-N. Gy.: Sz.: 177. o.

Orudzs: Hajreddin Barbarossza bátyja. K-N. Gy.: Sz.: 135, 137. o.

Oszman bég: Kászim bég halála után ő vette át az Ausztriába betört török lovasság parancsnokságát. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Oszman pasa: karamániai beglerbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Oszman szultán, I.: (1300-1324) Az Oszman dinasztia megalapítója. Az 1280-as évek vége felé kapott bég rangot a szeldzsuk szultántól. 1300 körül lett önálló uralkodó. Első nagyobb hódításai is ekkortól kezdődnek. K-N. Gy.: Sz.: 10. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 144. o. 20. lj.

Oszman: Ahmed - I. Szelim szultán bátyja - legkisebb fia. K-N. Gy.: Sz.: 27. o.

Oszman: Alemsah - II. Szulelmán szultán atyai nagybátyja - fia. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Vissza az oldal tetejére

Ö

Ömer Lufti Barkon: K-N. Gy.: Sz.: isztambuli történész professzor. K-N. Gy.: Sz.: 125. o.

?.: örmény beglerbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Egyes források szerint ő is csatlakozott a török sereghez hadinépével. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Vissza az oldal tetejére

P

Pertev pasa: második vezír 1566-ban. Gyula várát ostromolta. Ő volt a hadjárat szerdárja. K-N. Gy.: Sz.: 213-214. o.

Perváne bég: székesfehérvári szandzsákbég 1543-44-ben. Forrás nélkül.

Pervane Boszna: a martaloszok az ő parancsnoksága alatt 1552-1553-ban szekcső várában négy szakaszba vannak osztva. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Pervane szpahifi: 1566. év júliusától ez a szpáhi viseli az eminséget szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Perváne: II. Szulejmán szultán főkürtöse 1533-ban. (Uszta Perváne) T. L.: R, K, K, Az O. B.: 214-215. o.;262. o. 17. lj.

Piále pasa: kapudán pasa II. Szulejmán szultán korában: K-N. Gy.: Sz.: 111, 164-166. o.

Pírí Mehmed pasa: nagyvezír I. Szelim szultán és II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 34, 36-38, 44, 58. o.

Pírí Rejsz: földrajztudós, térképész. K-N. Gy.: Sz.: 62-64, 156-157. o.

Piri: Székesfehérvár elfoglalása után ő lett a vár első gazdasági főszámvevő tisztje. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 71. o.

Piri-bin Abdulah kjatibek: 1564. év augusztus 22-től a kjatibet (számadást) szekcsőn ő vezette. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Pulak Musztafa pasa: kapudán pasa II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 37, 55. o.

Vissza az oldal tetejére

R

Ramazan bin Ahmed: A zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az övé volt az egyik. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ramazan Iliasz: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott.

Roxoláne: Hurrem - II. Szulejmán szultán rabnőből lett felesége - európai irodalomból ismert neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 307. o.; 402. o. 101. lj.

Ruhszánzáde Ahmed Feridun bég: a török birodalom nisándzsija. 1574-ben ő gyűjtötte össze Szulejmán szultán hadjáratainak naplóját és okmányait. Gyűjteményének anyaga 1858-ban nyomtatásban is megjelent Isztambulban. L. m.: B. I.: K. O. E.: 169. o.

Rüsztem (vagy Rusztem) pasa (Güzeldzse): először temesvári (1559-ig), majd budai beglerbég (1559-től 1563-ig). Forrás: Internetes anyag.

Rüsztem (vagy Rusztem) pasa: nagyvezír II. Szulejmán szultán korában. (1500 k.-1561. 07. 12.� K-N. Gy.: Sz.: 153, 155, 160, 181-183, 185, 188-189. o. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 271. o.; 275. o. 4. lj.; 278. o.; 397. o. 6. lj.; 398. o. 22. lj.; 402. o. 101. lj.; 307. o.; 402. o. 105. lj.; 348. o.; 408. o. 210. lj. Szinán pasa testvére. Az 1543-as hadjárat egyik fő résztvevője, ekkor második vezír. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56. o.

Rüsztem bég: szendrői szandzsákbég 1555-ben. Forrás nélkül.

Vissza az oldal tetejére

S

Sahkulu: síita vezér II. Bajezid szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 18-21. o. T. L.: R, K, K Az O. B.: 399. o. 47. lj.

Saur vajda: Kuripesics Benedek 1532-es követjárása alkalmával került kapcsolatban vele. B. I.: K. O. E.:78. o.

Say pasa(?): Gallipoli pasája. Valószínüleg Gallipoli kapudánja volt. B. I.: K. O. E.:93. o.

Sehinsah: II. Bajezid szultán utolsó fia. Fia Mehmed. 1498-ig maniszai szandzsákbég, utána 1511. 07. 02-ig, haláláig Kónja szandzsákbégje. K-N. Gy.: Sz.: 12, 14, 20-21, 23, 26-27. o.

Sehszüvároglu Ali bég: a Zülkadir fejedelmi család sarja, I. Szelim szultán és II. Szulejmán szultán odaadó híve és támogatója. K-N. Gy.: Sz.: 35, 43, 60-61, 86. o.

Sejh Jahja: K-N. Gy.: Sz.: 153. o.

Sejhi Juszuf Szinán: orvos-költő, aki a XIV-XV. században élt és kapcsolatban állt a szúfizmussal. Arról is ismeretes, hogy a szultánt szomorúságában vígasztalni próbálta. A Kütahjában, tehát a Germijánok fővárosában született Sejhi fő művei: egy diván-versgyűjtemény, Harnáme, Hüszrev és Sirin.

Semszüddin: Seref Hán kurd emir fia. Bitlisi beglerbég 1533-ban. K-N. Gy.: Sz.: 99. o.

Seref Hán: kurd emir I. Szelim szultán és II. Szulejmán szultán korában. 1515-32-ig bitlisi beglerbég oszmán szoltálatban, de 1532-33 között átpártolt Tahmaszp sahhoz és megszállta Bitlisz városát, így továbbra is ő maradt ott az uralkodó. K-N. Gy.: Sz.: 98-99. o.

Sponicieli: Szulejmán szultán egyik felesége. "Ez az asszony macedóniai születésű volt, s jobban szerette őt minden más feleségénél." B. I.: K. O. E.: 95. o.

Südzsa csaus: Ő vitte II. Szulejmán szultán kinevezési okmányát Dervis szegedi szandzsákbégnek, melyben Székesfehérvár szandzsákbégjévé nevezte ki 1543-ban. A nevezett 15 év múlva is feltűnik levélvivőként, érdekes módon ismét magyar, ezúttal erdélyi területen - bizonyára nem véletlenül. Forrás: internetes anyag.

Semisz (Semszi) Ahmed pasa: ruméliai beglerbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Szigetvár elfoglalása után a dunántúli hadműveletek egyik vezére. Fivére: Kizil Ahmed Musztafa pasa (ő volt a másik vezér) Forrás: S. I.: Sz. és V. 155, 186. o.

Vissza az oldal tetejére

SZ

(Szulejmán?) Szeiffeddin: Ali Portug (a törökök ostromtechnikai főembere, feltaláló) utóda Szigetvár 1566. évi ostromában. S. I.: Sz. és V. 170. o.

Szádi-Cselebi Efendi: isztambuli mufti II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 177. o.

Szafavida-dinasztia: Alapítója I. Iszmail. Egy türkmén törzsszövetség segítségével került a perzsa trónra. Őket nevezték kizilbasnak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 21. lj

Száhib Giráj kán (Szeádet Giráj kán): a krimi tatárok fejedelme (uralkodott 1532-1551). Török hűbéres volt, 1532-ben a bécsi, 1538-ban a moldvai hadjáratban vett részt. 1543-ban ismét Magyarországon járt seregével.

Szál Mohamed pasa: anatóliai beglerbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Szalih pasa: algériai beglerbég II. Szulejmán szultán korában, 1557-ben. K-N. Gy.: Sz.: 165. o.

Szaruhán bég: eredetileg a Germiján-dinasztia alá tartozó, majd Manisza székhellyel önálló emirátust alapító Szaruhán bég volt a létrehozója az azonos nevű türkmén törzsnek. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 23. lj.

Szefer Divane: A zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az övé volt az egyik. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Szejdi Ali Rejsz: a szuezi flotta parancsnoka 1553 decemberétől. K-N. Gy.: Sz.: 157. o.

Szejdi: síita vezér, az 1529-es felkelés fővezére. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Szejjid Bej: II. Szulejmán szultán nisándzsija. K-N. Gy.: Sz.: 109. o.

Szejjid Gázi: az iszlám törökök egyik szentje. A róla elnevezett település Eszkisehir közelében található. T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 107. lj.

Szelániki Musztafa effendi: történetíró; az 1566-os hadjárat leírását neki köszönhetjük. Jelen volt Zrínyi kirohanásakor. Forrás: S. I.: Sz. és V.: 143, 183. o.

Szelim bég: trabzoni szandzsákbég 1491-ben. 1511-ben szendrői szandzsákbég. 1512-től I. Szelim néven szultán. Forrás nélkül.

Szelim szultán, I.: (1512-20) K-N. Gy.: Sz.: 8-16, 19-27, 30-36, 42, 48, 60, 62-63, 98, 100, 107, 128, 137, 166. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 144. o. 21. lj.; 74. o.; 146. o. 49. lj.; 160. o. 7. lj.; 162. o 25. lj.; 264. o. 49. lj.; 302. o.; 398. o. 40. lj.; 310. o.; 403. o. 112. lj. 407. o. 203. lj.; 402. o. 101. lj.; 347. o.; 408. o. 209. lj.; A 'Vad', azaz Javuz nevet kapta kegyetlenségei miatt. A birodalom területét megkétszerezte. H. D.: E./B./T. u.: 204. o.; 539. o. 172. lj.; 211. o.; 541. o. 199. lj.; Csaldiránnál győzött: 253. o.; 550. o. 311. lj.

Szelim szultán, II.: (1566-1574). II. Szulejmán szultán negyedik fia. Hurremtől a második. K-N. Gy.: Sz.: 119. o. A büjük csekmedzse-i híd egyik építtetője. H. D.: E./B./T. u.: 573. o. 654. lj.

Szelim: II. Szulejmán szultán negyedik fia. Hurremtől a második. II. Szulejmán szultán halála után ő került végül is a hatalomba.K-N. Gy.: Sz.: 60, 94, 142, 181, 184, 186-187, 215. o.

Szelmán Reisz: II. Szulejmán szultán vörös tengeri hadiflottájának főparancsnoka. K-N. Gy.: Sz.: 63-64, 150-151. o.

Szemendrei Haszán szerbölük: az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár 1. topcsi bölükjének parancsnoka. Napi 8 akcsét kapott. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Szemiz Ahmed pasa: ruméliai beglerbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Bátyja Kizil Ahmed Musztafa pasa ötödik vezír. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Szemiz Ali pasa: nagyvezír 1561 és 1565 nyara (a haláláig) között. Előtte második vezír volt. Bosnyák származású. K-N. Gy.: Sz.: 188. o.; H. D.: E./B./T. u.: 174. o.; 532. o. 97. lj.

Szinán aga: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Szinán bég: janjai (janinai) szandzsákbég 1555-ig. Utána avlonai szandzsákbég. Forrás nélkül.

Szinán bég: szekszárdi szandzsákbég 1555-ben. Forrás nélkül.

Szinán Csaus (Güzel): nevével először 1526-ban találkozunk; mint udvari csaus, résztvevője volt ennek a hadjáratnak és a mohácsi csatának is. II Szulejmán szultán parancsára a győzelemről szóló fethnámét ő vitte a kis-ázsiai Karamánba. Ezután csak 1533-ban tűnik fel, amikor is a szultán Algirba küldte egy meghívó levéllel. II Szulejmán szultán valószínűleg 1540-ben meghagyta Khajreddin pasának, hogy írja meg a tengeren és a szárazon vívott háborúinak történetét. A pasa viszont Szinán csausra bízta a munkát. Az elkészült könyv egy példányát 1543 elején adta át a szultán második vezérének, Rusztem pasának, aki felkérte, hogy vegyen részt vele az ez évi hadjáratban és írja meg annak történetét. Szinán el is vállalta a megbízást, amelyre a nisándzsitól (aki ekkor Dzselálzáde volt) megkapta a kinevezési okmányt. Szinán csaus tehát az 1543. évi hadjárat hivatalos történetírója lett, aki személyes tapasztalatai alapján a szemtanú hitelességével írta le az eseményeket. K. G.: T. H. M.: 156. o.

Szinán Cselebi: (?).K-N. Gy.: Sz.:145. o.

Szinán mimár: mimár, azaz főépítész II. Szulejmán korában. Lásd Mimár Szinán.

Szinán pasa: kapudán pasa II. Szulejmán szultán korában (1550-1554�, Rüsztem pasa testvére. K-N. Gy.: Sz.: 160-162, 164. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 389. o.; 413. o. 321. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 176. o.; 534. o. 110. lj. 1543-ban szilihdár agaként szerepel, majd 1550-től haláláig, 1554 októberéig volt kapudán pasa.; L. m.: ui. 282. o.

Színen bin Hüszein: mohácsi nevla. Az 1570-1571-ik évi adódeftert 1573-ban írta össze a a szekcsői nahiéhoz. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Szkander bég: boszniai szandzsákbég 1501-ben. Forrás nélkül.

Szkander bég: halála után (1467) sikerült elfoglalni Albániát. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 146. o. 43. lj.

Szkender dizdár: a szekcsői vár parancsnoka 1529-től (?)-ig. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Szkender Szirm: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Szokollu (Távil) Mehmed pasa: nagyvezír. K-N. Gy.: Sz.: 119, 160-161, 173, 184-185. o.; Szulejmán szultán utolsó nagyvezíre. Rabszolgafiúból lett nagyvezír. 1546-tól 1550-ig kapudán pasa, bár nem volt tengerész, ezután ruméliai beglerbég nem tudom meddig, de adataim szerint 1552-ben még igen. Az is tudjuk róla, hogy 1565 előtt második vezír volt, ebből a tisztségből került a nagyvezíri posztba. 1565-1579-ig ő volt a nagyvezír. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 389. o.; 413. o. 321. lj. A háborús párt fő hangadója és közismerten agresszív beállítottságú katona. "Távil Mohamed pasának gondja volt rá, hogy amennyire lehet, titokban tartsa ezt, s így még a vezérek sem értesültek róla", csupán 5 ember tudott Szulejmán szultán haláláról. S. I.: Sz. és V. 137, 143, 181. o.

Szokollu Musztafa pasa: boszniai pasa 1565-től. Szokollu Mohamed pasa nagyvezír unokaöccse. Első tettei közé tartozott, hogy elfoglalta Zrínyi két fontos várát Krupát és Novit. 1566-ban budai beglerbég lett. Ő küldte el Salm generálisnak Zrínyi levágott fejét Komáromba. 1578-ban szultáni parancsra megfojtották. S. I.: Sz. és V.: 135, 154, 185. o.

Szokollu Musztafa pasa: harmadik vezír II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 187. o.

Szolimán: lásd: Szulejmán.

Szulejmán bég: kaffai szandzsákbég 1509. 08-hótól 1513-ig, 1513-20-ig maniszai szandzsákbég. Utána II Szulejmán szultán néven szultán. Lásd ott. Forrás nélkül.

Szulejmán bég: nógrádi szandzsákbég 1555-ben. Forrás nélkül.

Szulejmán pasa: az első budai beglerbég 1541-42 februárjáig, a haláláig. Diyarbekiri (1535?) és bagdadi beglerbég is volt. 1541-ben áthelyezték Budára. Pestisben halt meg. Magyar származású, gyermekkorában került a Török Birodalomba. K-N. Gy.: Sz.: 103, 175. o.

Szulejmán pasa: karamániai beglerbég 1566-ben. Forrás nélkül.

Szulejmán szultán, II.: A törökök Szulejmán Kanuni, azaz Törvényhozó Szulejmán néven említik. A török birodalom az ő életében jutott hatalma csúcsára. Számos nagy és sikeres hadjáratot vezetett, hódításai Perzsia és Magyarország felé tágították a birodalmat, Észak-Afrikát politikai eszközökkel szerezte meg. Első hadjárata mindjárt elfoglalásával végződött 1521-ben. 1526-ban Mohácsnál megsemmisítette a magyar haderőt. 1528 elején szövetségesül fogadta Szapolyai Jánost, 1529-ben sikertelenül ostromolta Bécset, de Szapolyai János királyt visszahelyezte Buda és az ország nagyobbik részének birtokába. 1532-ben indított újabb hadjárata el sem jutott Bécsig, a főerők elakadtak Kőszeg alatt. 1541-ben csellel elfoglalta Budát, melyet Martinuzzi György és társai korábban megvédték Ferdinánd csapatai ellen. 1541 és 1547 között jelentős területeket hódított meg Magyarország közepén, az 1547-ben kötött békét a Habsburgok erdélyi berendezkedése miatt bontotta föl az 1552-es hadjárat. 1566-ban, Szigetvár ostroma közben halt meg. (szül.1494-1520-1566� K-N. Gy.: Sz.: 20, 24-25, 27-34, 36-38, 42-52, 55-58, 60-65, 70-71, 73, 75, 79-80, 82-83, 85, 87-89, 91-105, 107-111, 118-119, 121-124, 126-128, 130-133, 135, 139, 142-145, 147-156, 158, 160 (kép), 161-166, 168-190, 192-193, 196-199, 207-209, 211-215. o.; . T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 147. o. 51. lj.; Született 1494. november 6-án. 13 hadjáratot vezetett személyesen, közülük hetet Magyarország ellen, illetve azon keresztül. Meghalt 1566. 09. 06-án. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 160. o. 7. lj.; 161. o. 12-20. lj.; 262. o. 21. lj.; 263. o. 35-36 lj.; 275. o. 4. lj.; 408. o. 205. lj.; 275. o. 9. és 11. lj.; 397. o. 6. és 12. lj.; 400. o. 76. lj.; 308. o.; 402. o. 98, 101-102. lj.; 312. o.; 403. o. 114. lj.; A Szultán Szelim-dzsámi építtetője: 344. o.; 407. o. 203. lj.; end 348. o.; 408. o. 210. lj.; 357 o.; 410. o. 240. lj.; Bajezid fiának gyilkosa: H. D.: E./B./T. u.: 540. o. 190. lj. Kép: 159. o.; A büjük csekmedzse-i híd egyik építője. 573. o. 654. lj.

Szulejmán: 1543-ban Székesfehérváron ő volt az egyik davuldzsi (dobos). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Szulejmán: Ahmed - I. Szelim szultán bátyja - fia. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Szulejmán: Salamon.

Szulimán nagyvezír: 1570-ben. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Szüglün Kodzsa: az 1526-os felkelés egyik vezére. K-N. Gy.: Sz.: 84. o.

Vissza az oldal tetejére

T

Tahmaszp sah: (1524-76) K-N. Gy.: Sz.: 98-99, 101-103, 154-156, 159, 163, 182, 188-189. o.; Tízéves korában került a perzsa trónra. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o.23. lj.; 263. o. 29. o. Lásd még: Szúfi.; 357o.; 410. o. 240. lj.

Tamerlán: lásd Timur Lenk.

Tayyib Gökbilgin: napjaink török történésze. Olvasata mérvadó a magyar történészek számára. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.

Timur Divane: "A hatvani török őrség beosztásáról, csak az 1562-ik évből van részletes adatunk. A várparancsnok akkor Timur Divane volt." (Forrás: internetes anyag)

Timur Khán Juszuf: 1543-ban Székesfehérváron ő volt a topcsik parancsnokának helyettese. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Timur Lenk: (1335?-1405) T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.; 152. o. 143. lj.

Tojgun pasa: budai beglerbég. 1553. 02-hó végétől 1556 elejéig, majd 1558. 11-hótól 1559. 06-hó első harmadáig, haláláig. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 290. o.; 399. o. 48. lj.

Tomanbaj: mameluk szultán I. Szelim szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 32-33. o.

Tonuz Oglan: az 1526-os felkelés egyik vezére. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Topal Mohamed pasa: lásd Mohamed pasa. Topal: Sánta.

Turgut Rejsz pasa: kalózvezér, majd a prévezai török flotta kapudánja szandzsákbégi ranggal, 1555-től tripoliszi beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 160-162, 164-166. o.

Turmus Kászim: a székesfehérvári török várőrség egyik bölükjének vezetője. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Vissza az oldal tetejére

U

Ulama bég: az 1543-as török hadjárat egyik résztvevője. Pl. Csákvárnál csapott össze a magyar lovassággal. Társa volt Mohamed kán. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56, 60, ő tartotta vissza és fosztotta ki Warkoch György feleségét: 68. o.

Ulema pasa: (?).K-N. Gy.: Sz.: 188. o.

Ulema pasa: bitliszi (1532-33-ig, de csak papíron, viszont harcolt érte) és tebrizi (1534) beglerbég II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 98-99, 102-103, 154. o.

Ulema pasa: boszniai szandzsákbég 1544-ben és boszniai pasa 1552-ben. Forrás nélkü.

Vissza az oldal tetejére

Ü

Üvejl Tugdzsa: az Ál-Musztafa féle 1555-ös ruméliai felkelés egyik főembere. K-N. Gy.: Sz.: 184. o.

Vissza az oldal tetejére

V

Veli aga: a budai önkéntes irreguláris lovasság kapitánya. A szultán felderítésre küldte Székesfehérvárhoz, mikor Budához közelített seregével (1543-ban) V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 54. o.

Veli aga: janicsár aga, aki meghalt 1556-ban a Szigetvári ostromban. S. I.: Sz. és V.: 92. o.

Veli bég: hatvani szandzsákbég 1552-ben és 1555-ben. Forrás nélkül.

Veli Halife: az 1527-es felkelés fővezére. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Veli Szulejmán: Szolnok első várparancsnokának - Hüszejn Alinak - helyettese volt. 1556-57-ben a Szolnok közeli balaszentmiklósi palánkvár kapitánya. (Forrás: internetes anyag)

Velicsán bég: 1551 szeptemberében őt nevezték ki Székesfehérvár szandzsákbégjévé Kászim bég helyére. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 78. o.

Velidzsán bég: esztergomi szandzsákbég 1552-ben. Forrás nélkül. Lásd még Derjá és Halil bégek.

Velidzsán bég: füleki szandzsákbég 1558-ban. Talán öngyilkos lett ebben az évben egy súlyosan elhibázott katonai akciója miatt, holott kegyelmet kapott a szultántól. Forrás nélkül.

Velidzsán bég: lovasseregével részt vett 1543-ban a magyarországi török hadjáratban. Székesfehérvári ostromban a hátvédet biztosította Esztergom, Buda és a Duna felé. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o.

Vilics Musztafa: Zrínyi Miklós holttestét egykori foglya, Vilics Musztafa, banjalukai bég tisztelete jeléül eltemettette. S. I.: Sz. és V. 185. o.

Vissza az oldal tetejére

X

Vissza az oldal tetejére

Z

Zál Mahmud aga: (?). Musztafa - II. Szulejmán szultán egyik fia - megöletésében részt vett. K-N. Gy.: Sz.: 183. o.

Zalccaa: lásd Aladin Zalcaa.

Zehr-i Már Mohamed bég és kapudán: szilisztra szandzsákbégje 1543-ban, ekkor dunai kapudán. Meghal 1543-ban. Forrás nélkül.

Zenbeli Ali Efendi: sejhüliszlám I. Szelim szultán és II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 36. o.

Zinzimo pasa: Szulejmán szultán egyik tanácsosa a négy legfőbb közül, a diván negyedik vezíre 1532-ben. Torzult névalak, nem sikerült azonosítani. B. I.: K. O. E.: 96. és 268. o.

Zrindzsik: Zrínyi Miklós törökösen elferdített neve. S. I.: Sz. és V.: 156. o.

Zülfikár Hán: a perzsa sah helytartója Bagdadban II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 98. o.

Vissza az oldal tetejére


<< Vissza